cesna 208 caravan. egymotoros, 10 személyes kis repülőgép. felegyenesedni nem tudsz, amíg le nem ülsz.
pilóta indulás előtt közölte, hogy valószínűleg igen "bumpey" lesz az utazás. kigurultunk a kifutópályára. azt egyből levágtam, hogy nem egy 747-es stabilitásával rendelkezik. mivel hong-kongba menet kazahsztán és észak-himalája fölött az is táncolt, nem számítottam sok jóra. elrugaszkodás után egyből gyomor fel az agyba, széllökés eltolta oldalra a gépet, és a turbulencia miatt szinte visszaestünk a kifutóra. de a kis berregő a gép orrán csak felhúzta apránként a testet. a zsebemhez kapva betoltam egy sor orbitot, ahogy a reklámban szokták, nem egyesével. általában ennyivel kontrollban tudom tartani a turbulenciáktól visszakívánkozó ebédem. most is megnyugtatott, bár a laza álkapocsmozgás felelőtlenségét ilyen rideg körülmények közt érdemes visszafogni, kivéve ha van lepkehálód visszavadászni a szádból kirepült, és a súlytalanság állapotában tengődő gumidarabkát. a felszállást követően, menthol-mámorban elhagytuk a wellingtoni öblöt, 10 perc alatt már feltűntek a déli sziget szabdalt öblei és fjord-szerű alakzatai, a sounds. azt hittem innen nyugi lesz, de olyan széllökések jöttek, hogy helyettem a pilóta kezdte el a homlokát törölgetni hamarabb. cesna dance, dance, széllökések, szinte az oldalára fordították néha a gépet. de az utasok már köszönték szépen a rollercoaster feelinget. végül landoltunk. gondolkoztam, hogy azt írom, zuhantunk. valahogy a kettő közt.
de ott végre napsütés, ebéd vissza a helyére.
pilóta indulás előtt közölte, hogy valószínűleg igen "bumpey" lesz az utazás. kigurultunk a kifutópályára. azt egyből levágtam, hogy nem egy 747-es stabilitásával rendelkezik. mivel hong-kongba menet kazahsztán és észak-himalája fölött az is táncolt, nem számítottam sok jóra. elrugaszkodás után egyből gyomor fel az agyba, széllökés eltolta oldalra a gépet, és a turbulencia miatt szinte visszaestünk a kifutóra. de a kis berregő a gép orrán csak felhúzta apránként a testet. a zsebemhez kapva betoltam egy sor orbitot, ahogy a reklámban szokták, nem egyesével. általában ennyivel kontrollban tudom tartani a turbulenciáktól visszakívánkozó ebédem. most is megnyugtatott, bár a laza álkapocsmozgás felelőtlenségét ilyen rideg körülmények közt érdemes visszafogni, kivéve ha van lepkehálód visszavadászni a szádból kirepült, és a súlytalanság állapotában tengődő gumidarabkát. a felszállást követően, menthol-mámorban elhagytuk a wellingtoni öblöt, 10 perc alatt már feltűntek a déli sziget szabdalt öblei és fjord-szerű alakzatai, a sounds. azt hittem innen nyugi lesz, de olyan széllökések jöttek, hogy helyettem a pilóta kezdte el a homlokát törölgetni hamarabb. cesna dance, dance, széllökések, szinte az oldalára fordították néha a gépet. de az utasok már köszönték szépen a rollercoaster feelinget. végül landoltunk. gondolkoztam, hogy azt írom, zuhantunk. valahogy a kettő közt.
de ott végre napsütés, ebéd vissza a helyére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése