gap year - otherside, new zealand: május 2010

2010. május 31., hétfő

leghosszabb móló a déli féltekén, 660 m

Tolaga Bay az egyik első öböl volt, ahol Cook kapitány horgonyzott 1769 októberében. 1875-re ez volt a legnagyobb európai kolónia a környéken, 52 állandó lakossal. 1920 körül fejezték be a hatalmas mólót, melyet főleg bálnavadászok, és persze kereskedők használtak. Mi itt is csak lábat lógattunk a semmibe.

van amikor futni kell

captain, water on the horizon!

következő föld előttünk dél-amerika?

a nap legelső sugarai

a világ legkeletibb részén kivételes dolog megtekinteni a napfelkeltét, amely itt hivatalosan először éri a földet. annyira keleten vagyunk (a dátumválasztó után közvetlen), hogy ha innen keletebbre mennénk, akkor elérnénk a tegnapot. mondhatnám, technikailag ez a világ vége, mehetünk lábat lógatni a tányér szélére, stb.
a nap fénye betalál a házba, amely vicces módon, nagyon sokban magyar vonatkozású, és az észbontóan gyönyörű fa megmunkálás miatt akár kívül, akár belül azt gondolhatnánk, ideteleportáltak egy kis erdélyt. csak a székelykapu mögött a hargiták helyett a csendes óceán hullámzik.

ha arra járnátok: http://www.reomoana.co.nz/index.html

reomoana

utazásunk újabb állomásán, mahia félszigeten töltöttünk egy hetet, louise b&b házának munkás vendégeiként. más néven, wwoofing-oltunk, vagyis napi 3-4 óra munkáért cserébe kaptunk szállást és ellátást. amúgy rengeteg hostel és bed&breakfast szálláshely tartogatja ezt az opciót, de louise-t véletlenül ismertük.
a rendkívül megterhelő munka a kellemes nyár végi napsütésben pálmafák megmetszését, gereblyézést és hasonló elfoglaltságokat jelentett, miközben jó munkás magyarként azért kapanyélre támaszkodva óhatatlanul belefeledkeztünk a csendes-óceán látványába. a délutánok pedig mindig szabadok voltak.