a házas (mármint házban lakós) körülmények elkerülhetetlenné teszik a képernyő nézését, időnként. otthoni viszonyokkal mérve egészen elgondolkodtató a tv-k tematikája. kiindulva abból, hogy új-zéland akkora, mint japán, de a száz helyett csak négy millióan laknak itt, és mindezt megfejeli, hogy sziget révén nincsenek szomszédos országok, a híradó elég lokálpatrióta. a nemzetközi híreket többnyire elfelejtik említeni, ha nem olvasnék ilyesmit a neten, azt hinném utoljára a világban a legnagyobb történés tiger woods nyílvános bocsánatkérése volt. ezzel szemben a helyi apró híreket döbbenetesre fokozva tálalják.
ez leginkább akkor váltja ki a "falatmegkaparom a röhögéstől" effektust, amikor a helyi, reality stílusban felvett "cops" avagy rendőrökkel bevetésen egyik epizódját vetítik. a már-már monthy python-i magasságokba emelkedő komikum, amikor próbálják az amerikai kollégáikat koppintva a fekete dealereket motorháztetőre fektetni, de mivel más bűnbakot nem találnak, mindezt egy nyugodt wellingtoni kertvárosban teszik, egy idős hölggyel. a rendőr komoly arccal löki a kamerának, igen, helyszín biztosítva, behatolunk, kkhhrr, beszól a központnak. aztán elindulunk befelé. zene felpörög. megkapaszkodsz a kanapéban. csöngetés. "excuse me ma'm, would you please regulate your dogs noises at night? the neighbours're complaining".
de az igazi kedvencünk az inspectors sorozat. tulajdonképpen a helyi ántsz ellenőreit követik 24 stílusban előadott kameramozgásokkal és vágásokkal, olyan színesre bővítve a történetet (miszerint a kínai take-a-way vízelvezetése mocskos, wow!), hogy a szád nyitva marad. legalább a helyieknek tv közbeni steak evésnél még praktikus is lehet. de a lényeg, hogy mindig bevándorlók éttermeit találják be. jön is rá a válasz, jeff dörmög a tv előtt, "ah i knew, bloody chinese bustards".
utána pedig jöhet a desszert. azt hittem rosszul hallok, steven seagal: lawman. a kövér indián barátunk állás nélkül maradt, miután leállították a videókazetták gyártását, úgyhogy minthogy mást nem tehetett, beállt az LA rendőrség kötelékébe. ez már igazi amcsi "cops". a rajtaütések lényege, hogy seagal kószál éjszaka egy kurvanagy rendőrdzsipben, közben mélyreszántó gondolatokkal bombáz, minthogy mérgezett folyók, és a kormány nem tesz semmit. aztán a bajszos ötvenes napszemüvegrágó kollégák riasztják, hogy találtak pár gyanús elemet. a gyanús elemek minden esetben legalább bevándorló spanyolnyelvűek, akiknek alap, hogy hiányzik valami papírja, és a papírzacskóba rejtett töményben is szag alapján füvet feltételez a komor orrú nindzsa.
én itt feladtam. jeff guvvadt tovább.
