indulunk délre

komp éjjel 2.25. wellington kikötő.

arahura, indie kocsma

arahura, az egyik legnagyobb interislander komp. ezzel jöttem vissza wellingtonba. a legalsó kép még a déli sziget, a nyaraló ott van valahol a bokrok alatt, a legutolsó kép pedig már az északi sziget első világítótornya.
a napsütés megtévesztő lehet, outdoor öltözékben isteni, de amúgy kurvahideg a szél. nyaktól felfelé mindenesetre ropogósra sült megint az agyam.

kompon nem finom a fish&chips, de jól csúszik mellé az ausztrál barna dobozos. azóta kicsit rákapcsoltam a halra, ma 2x sikerült betömnöm az arcom ilyen módon (délelőtt nick házából másztam le a cuba street-en keresztül, ahol díjnyertes fish&chips várt. hiába, az olcsó kínai cucc jobban csap, nem volt túl jó).

tegnap este a városban voltam. chris vállalta az indie-gájdot az éjszakában (magyarszármazású - családi barát etc, tengerbiológus master közepén). helyi bár hangrendszere durván adta neki (otthon egy ilyen zenekar valószínűleg a rézmálban szarakodna a saját ládáival), cd minőségű sound szólt rendes hangerőn. happy hour-ban 3 dollár volt egy sör, a répanadrágos hadsereg meg ugrált a kellően karcosgitáros üresriffet csikorgató ifjonc oasis-másolatra. de ügyesek voltak. respekt. chris is jóarc.

south island

déli sziget partjai, végre a nyugodt rész. kb 2 óra majdnemhányok szitu után. kurva nagy komp, benne vonatok, kamionok, mégis hiába, laza 5-7 méteres liftezés a hullámokon.